A korábbi években a mulasztási bírságot a könyvelő céggel szemben kellett megállapítani abban az esetben, ha a vállalkozás megbízott könyvelője olyan gazdasági társaság, amely számviteli, adózási szolgáltatásra jogosult. Vagyis a bevallások le nem adása miatt automatikusan a könyvelőt sújtották mulasztási bírsággal. Az esetek többségében persze a mulasztást valóban ő követte el, hisz a vállalkozás által időben eljuttatott bizonylatokat késve vagy egyáltalán nem dolgozta fel, illetve nem megfelelő munkaszervezés, figyelmetlenség miatt maradt el a bevallások leadásával.

2012-től megszűnt annak lehetősége, hogy bevallási késedelem, vagy hiányosság miatt a könyvelőt büntessék. Az 500 ezer forintig terjedhető mulasztási bírságot közvetlenül a vállalkozás kapja.  Ezzel megnövekedett a könyvelő és a vállalkozás közti jogvita kockázata.

Nem kérdés, hogy a könyvelői mulasztásokból származó károkat a könyvelők tartoznak viselni. A felelősség felvállalására, a vállalkozás oldalán kárként jelentkező bírság megtérítésére az üzleti etika írott és íratlan szabályait betartó, felelősségbiztosítással rendelkező könyvelőirodák esetében bizton lehet számítani. Másoknál már kevésbé. Ilyenkor végső esetben nem marad más, mint az, hogy kárigényét a vállalkozás beszámítsa a könyvelői díjba, vagy a könyvelő által vitatott követelését bírói úton érvényesítse.

Bármelyiket választja is, a bizalmon alapuló együttműködés gellert kap, s másik könyvelő után néz.

Nyilvánvalóan más a helyzet, ha a bírságolt szabálytalanság a vállalkozásnak róható fel, vagy a könyvelő és a cég közösen "hozták össze" a mulasztást. Az előbbi esetben nincs mese, jó helyre küldte az adóhivatal a bírságoló határozatot. Az utóbbiban pedig célszerű mielőbb megegyezni, ki milyen arányban hibázott, s ehhez képest milyen arányban viselik a bírságot.

Jó, ha tudja! Ha a bevallást adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyzi, az adóhatóság közvetlenül az adótanácsadót, adószakértőt bírságolja a bevallás formai és számszaki helyességével összefüggő hibákért.

Hogyan kerülhető el a jogvita?

A legkézenfekvőbb válasz erre az, hogy mindenki megfelelően teljesítse a jogszabályi előírásokat.

Megelőzhető a felesleges jogvita, azzal is, ha a könyvelési szerződésben részletesen és konkrétan szabályozzák a felek jogait és kötelezettségeit. Így különösen, hogy kinek mi a feladata, milyen belső határidők vannak, mi a következménye, ha a felek nem tartják be ezeket, stb.

Végül, ha már a megelőzésről beszéltünk, nézzük, mit lehet tenni, ha határidőben nem került leadásra a bevallás?

Az Art 31. § (4) bekezdése szerint a bevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül, un. igazolási kérelem benyújtása mellett pótolhatja bevallását. Az igazolási kérelemben részletesen le kell írni a késedelmet okozó körülményeket, és csatolni kell ezek igazolását. Ha az adóhivatal az igazolási kérelmet elfogadja, a bevallást határidőben benyújtottnak tekinti. Így fel sem merül a mulasztási bírság kiszabása.

Forrás: www.framekonyveles.hu

visszalépés...